2009 májusának vége fele, épp, amint a hangszervizsga lejárt, a Székely Anita szülei a Zalányi Dávid szüleivel együtt elhatározták, hogy egy gyereknapi rendezvénnyel lepik meg az osztályt.
Így történt, hogy mindenki, aki tehette, május harmincadikán, éppen Janka napján elindult KUTYFALVA fele. Volt, aki vonattal, volt, aki autóval, volt, aki szekérrel érkezett… (Ez csak vicc volt, mert szekérrel senki nem érkezett!)
Anita, a kis házikisasszony mindenkit nagy szeretettel fogadott.
Amíg arra vártunk, hogy mindenki megérkezzen, a fiúk körbejárták ezt a szép kis kerek falut. Amint a képen is látható, sikerült meghódítaniuk egy EKÉT, …
egy BORONÁT, tárcsástól, mindenestől, …
meg egy VETŐGÉPET. Elég sok kutyát láttak a faluban… talán ezért is hívják ezt a falut Kutyafalvának?
Reggeli után MŰHÓHAJÓkat építettünk. HA JÓ A HAJÓ, akkor még az is megtörténhet vele, hogy a Maroson fog úszni!
A Hajóépítő mesterek és a kész hajók
Indulás a Marosra!
Vajon mi történik a hajókkal?
Edna bizonyára látja!
Az apukák segítenek beindítani a hajók “motorjait”.
Az Anita anyukája megpróbálja lefényképezni a már messze úszó hajókat. Ha semmilyen baj nem éri őket, akkor még a Tiszáig is leúszhatnak.
Meglátogattuk a kutyfalvi kastélyt is, amely az alvó Csipkerózsika elvarázsolt kastélyára emlékeztetett leginkább, ahogy körülfogta a sok bodzabokor.
A Degenfeld-kastély bejárata, a bejárat felett a családi címerrel.
Mivel nagyon magasan volt a címer és nem láthattuk jól, ezért a Dávid anyukája hangosan mesélt az apró részletekről.
Ez a kastély mégis sokkal érdekesebb volt a mesebeli Csipkerózsika kastélynál, hisz láthattunk struccokat a kastély kertjében.
A nagytestű madarak gazdája még strucctollakkal is megajándékozott minket!
Most már könnyű lesz balerinának öltözni!
Nos, ekkora volt a strucctojás! Anita anyukája még strucctojásrántottát is sütött nekünk, …
az apukája pedig megmutatta a kertben a magától locsoló locsolóberendezést…
Később a templomba is bevitt bennünket. Mesélt a faluról meg a templomról. Megtudtuk, hogy Kutyfalvának nem sok köze van a kutyákhoz, hanem a név a KÚT szóval kapcsolatos, mert valamikor réges-régen “KÚTFALVA” volt a neve.
A szülőket nagyon érdekli ez a régi (XV. századi) templomépület.
Visszatérve a parókiára, a gyermektársaság az Anita szobájában kap menedéket. Elkezdődik a nagyon izgalmas kincskereső játék.
Aztán megérkezik valaki, akinek mindannyian NAGYON ÖRÜLÜNK. De vajon ki lehet?
Nézzétek, milyen piros haja van, mint a bohócoknak!
És csodálatos eszközöket hozott magával!
A neve: ZIZI bohóc. Ő a gyermeknapi meglepetésvendég!
Már készül is a lufivirág! Az Anitáé lett, a kis házigazdáé, aki jószívvel engedte, hogy bárki bármilyen játékával bármennyi ideig játsszék!
Aztán egyszercsak Aporból ROBOTEMBER lett! (persze a Dávid apukájának jóvoltából)
Kincsőből meg a kishúgából pedig PILLANGÓ.
És felsorolni sem lehet, hogy kiből mi lett, és hogy hányszor! Egy jóízű uzsonna után aztán elérkezett a gyereknap vége is, és mindenki szépen elköszönt.
Köszönet mindenért SZÉKELY LEVENTÉNEK, CSILLÁNAK és ANITÁNAK, illetve ZALÁNYI JÁNOSNAK, ZSIKÉNEK, DÁVIDNAK, ESZTERNEK és MÁTYÁSNAK!
