A mindig lovagias kedves DÁVID idén is minden nőt felköszöntött ezekkel a

saját ültetésű gyönyörű katicabogaras virágcsodákkal!

Nagyon jól esett mindannyiunknak, szívből köszönjük a figyelmességedet

és a kedvességedet, Dávid!!!

Reggeli ráhangolódás Emesével

“Vajon elég jó a séróm?”

Gergő, a tökéletes gengszter!

Nagy zabálás lesz ma!

Fánkzabálóverseny

“Ne hagyd magad!”

Anita – “Egy mindenkiért,  mindenki mindenkiért!”

Edna: “Miau!”

Timi – “Indiánlány vagyok!”

“Reszkess, Trója népe!”

“Vasalt paták csattognak a kavicsos parton…”

Zabálnak a spártai daliák. “Ne, hagyd magad, Áron! Szorítsad, Imre – illetve, Dávid!”

Ábel, a keleti zöld harcos, akit egy kimondhatatlan nevű templomban megtalálhattok.

No, meg Gáspár, a zöld harcos tolmácsa, a magyarul is beszélő nindzsa harcos.

Lilla – Hermione Rockfordból!!!

Boglárka Boginak öltözött be!

Ha valaki azt hinné, hogy  a bujjbujjzöldárga járják a táncot, az NAGYON TÉVED!!!

Sámuel és Roland olasz hegymászók a csúcson!

Krisztina, indiánlány!

Ágota és Zsuzsi a két hoppmester!

Új Roland a titokzatos szellem….

Ágota, mint Ágota jelent meg, rengeteg játékkal a tarsolyában, megmozgatva a család apraját-nagyját!

Kincső, mint Lukrécia, azaz Frakk réme!

Zsuzsi, a kárminvörös ruhás  kínai lány!

Apor, a külföldi országok titkait kikémkedő  kém.

Pannácska, mint Pippi

Andi, a kertész, aki évről-érve gyönyörű Koncz Zsuzsa dalokat énekel.

Sára, azaz Minnie egérlány, Miki egerünk párja.

Eszter, a bohóc, aki lufiembereket, cukorkát osztogat.

Margaretta, Margarettának öltözött.

Vivien margarettás pondzsóban, de nem Margarettának van beöltözve, hanem

földrajztanárnőnek.

És megvan a zabálóverseny nyertese!

(D. G.)

Aranka György író, költő, nyelvművelő volt. Létrehozta az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaságot.

(D. G.)

A szobrot Gyarmati János készítette 2008-ban.  Aranka Györgyöt kezében egy könyvvel, és egy gyertyával mintázta meg. (D. G.)

A szobor egy kis dombocskán áll. Arra a dombocskára betűk vannak vésve. (Sz. E.)

Meglepődve vettük észre, hogy a kis dombocska, amin állt, tele volt betűkkel. Felhangzott az osztálytársaim hangja: “Ez egy T betű!” “Ez egy V, egy R!” – és így tovább. (M. R.)

… a talapzaton lévő réz betűket tisztogattuk meg a hótól. Mindenki a saját nevének a kezdőbetűjét kereste. (O. B. Á.)

A szoborhoz érve sokat mászkáltunk körülötte, és a legizgalmasabb az volt számomra, amikor felfedeztük a betűket a hó alatt. (L.P. B.)

Aranka György volt az az ember, aki a Habsburgok idejében harcolt azért, hogy magyar nyelvet is tanítsanak, ne csak a latint. (N. A.)

Tényleg gyertya és könyv volt a kezében, és még lépett is egyet előre. Hirtelen bizseregni kezdett a tenyerem, amikor kezet rázhattam vele. (F. K.)

Vidám hangulatban búcsúztunk a híres nyelvművelő szobrától. (O. B. Á.)

A következő épület, amit meglátogattuk a Bolyai utcában levő Kendeffy – ház volt. Az épületet 1739-ben építtette Kendeffy Elek gróf özvegye. Ebben az épületben működött az erdélyi  Királyi Tábla, amit Mária Terézia költöztetett Marosvásárhelyre. Napjainkban a Marosvásárhelyi Bíróság működik itt. (D. G.)

Odaértünk! Egy óriási nagy sárgás épület állt előttünk. Beálltunk a Teleki-téka kapujába és onnan is megnéztük. (Cs. Á.)

Az első emelet közepén négy erkély van. A háznak az út felől 14 ablaka van. (Sz. V.)

A tanítónéni mondta, hogy a Kendeffy házban dolgozott Aranka György. (P. T.)

Sajnos nem mehettünk be, de a tanci mesélt egy címerről is. (Sz. A.)

A Kendeffy-ház nagyon híres, szép, sőt erős falak tartották, de nekem nem tűnt fel, hogy Törvényszék, hanem egy palotát , egy uraság házát látom benne. (Cs. A.)

Nagyon szeretem az ilyen kirándulásokat, mert sok régi dologról tanulunk, és sok érdekességet látunk. (D. G.)

Sok érdekes dolog van a városunkban, csak még fel kell fedezni. (M. R.)

Fontos, hogy megtanuljuk, hogy néznek ki őseink, és hogy mi volt a dolguk ebben a nagy világban. (Sz. M.)

Nagy élmény volt ez a belvárosi séta, mert megcsodáltam az Aranka György szobrát és megtudtam, hogy hol van a Kendeffy – ház. (J. S.)

Kincső nagyon kedves volt velünk: engedte, hogy a játékaival játsszunk, és még az emeletes ágyára is engedett felmászni minket. Később nagyon finom szalámis szendviccsel, fánkkal és teával kínáltak minket.

Evés után megmásztuk a Cinege-tetőt Fürge vezetésével. Az erdőn keresztül egy jó strapás utat tettünk meg, de aztán felértünk a rétre. Ott csapatokat alkottunk és minden csapat épített magának egy kis sátrat. A lányok kint a mezőn, a fiúk bent az erdőben. Új Roland magánsátrat készített.

Kincső apukája arról is gondoskodott, hogy ne legyünk éhesek: szendvicset és vizet hozott nekünk.

A sok játék után egy még izgalmasabb játék következett: a számháború. A homlokunkra kötött kék és piros papírokon állt a számunk. A háború az erdőben zajlott, és nagyon kemény háború volt, ezt mindenki érezte.

Amikor visszatértünk Kincsőékhez, Dávid megmutatta a boksz-zsáknak, hogy ki is itt a főnök.

A játékidő sajnos nagyon gyorsan lejárt és mindenkinek búcsúzni kellett:

Viszlát, Kincső, Ágota és Kristóf! Nagyon szép emlék marad ez a nap!

lejegyezte  Székely Anita

Demeter Erika tanárnéni közös angol órát szervezett az I. , a II. és a IV. osztálynak. Mi előadtuk tavalyi angol évzáró műsorunkat, az új kis elsősök, meg a tavalyi elsős – ma már másodikos barátaink, és a saját magunk nagy örömére.

Vártuk és vártuk a közönséget…

Aztán megtelt az osztályterem…

Felsoroltunk néhány európai nyelvet, majd a tanárnéni elmondta, hogy ma azért gyűltünk össze, mert az Európai Nyelvek Napját ünnepeljük.

Ugye, látható, hogy milyen vidám kis előadás volt?!

A tanárnéni és a fiúk

… És ezt a legutolsó fényképet egy kis elsős fiú készítette rólunk!- el sem hinnénk, ha ott nem lettünk volna, de láttuk, mert ott voltunk, amint  ezen a fényképen Béni jóvoltából jól látható!

Nos, ezzel a témával néztünk szembe az első földrajzórán. A vizsgálódás a Rákóczi – lépcső aljában kezdődött:

Ez láttuk a legalsó lépcsőfokról.

A lépcső közepéről nézve kiemelkedett egy sokkéményes ház, mögötte pedig előbukkanttak a Maroson túli dombok.

A tetőről pedig lehetett látni a fél várost!  Sőt a szomszéd falvak tornyai is megmutatkoznak.

Még egy fénykép, no meg a fiúk is fényképeznek, aztán irány vissza az osztályba, hogy a leckét lejegyezzük!