(D. G.)

Aranka György író, költő, nyelvművelő volt. Létrehozta az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaságot.

(D. G.)

A szobrot Gyarmati János készítette 2008-ban.  Aranka Györgyöt kezében egy könyvvel, és egy gyertyával mintázta meg. (D. G.)

A szobor egy kis dombocskán áll. Arra a dombocskára betűk vannak vésve. (Sz. E.)

Meglepődve vettük észre, hogy a kis dombocska, amin állt, tele volt betűkkel. Felhangzott az osztálytársaim hangja: “Ez egy T betű!” “Ez egy V, egy R!” – és így tovább. (M. R.)

… a talapzaton lévő réz betűket tisztogattuk meg a hótól. Mindenki a saját nevének a kezdőbetűjét kereste. (O. B. Á.)

A szoborhoz érve sokat mászkáltunk körülötte, és a legizgalmasabb az volt számomra, amikor felfedeztük a betűket a hó alatt. (L.P. B.)

Aranka György volt az az ember, aki a Habsburgok idejében harcolt azért, hogy magyar nyelvet is tanítsanak, ne csak a latint. (N. A.)

Tényleg gyertya és könyv volt a kezében, és még lépett is egyet előre. Hirtelen bizseregni kezdett a tenyerem, amikor kezet rázhattam vele. (F. K.)

Vidám hangulatban búcsúztunk a híres nyelvművelő szobrától. (O. B. Á.)

A következő épület, amit meglátogattuk a Bolyai utcában levő Kendeffy – ház volt. Az épületet 1739-ben építtette Kendeffy Elek gróf özvegye. Ebben az épületben működött az erdélyi  Királyi Tábla, amit Mária Terézia költöztetett Marosvásárhelyre. Napjainkban a Marosvásárhelyi Bíróság működik itt. (D. G.)

Odaértünk! Egy óriási nagy sárgás épület állt előttünk. Beálltunk a Teleki-téka kapujába és onnan is megnéztük. (Cs. Á.)

Az első emelet közepén négy erkély van. A háznak az út felől 14 ablaka van. (Sz. V.)

A tanítónéni mondta, hogy a Kendeffy házban dolgozott Aranka György. (P. T.)

Sajnos nem mehettünk be, de a tanci mesélt egy címerről is. (Sz. A.)

A Kendeffy-ház nagyon híres, szép, sőt erős falak tartották, de nekem nem tűnt fel, hogy Törvényszék, hanem egy palotát , egy uraság házát látom benne. (Cs. A.)

Nagyon szeretem az ilyen kirándulásokat, mert sok régi dologról tanulunk, és sok érdekességet látunk. (D. G.)

Sok érdekes dolog van a városunkban, csak még fel kell fedezni. (M. R.)

Fontos, hogy megtanuljuk, hogy néznek ki őseink, és hogy mi volt a dolguk ebben a nagy világban. (Sz. M.)

Nagy élmény volt ez a belvárosi séta, mert megcsodáltam az Aranka György szobrát és megtudtam, hogy hol van a Kendeffy – ház. (J. S.)

Kincső nagyon kedves volt velünk: engedte, hogy a játékaival játsszunk, és még az emeletes ágyára is engedett felmászni minket. Később nagyon finom szalámis szendviccsel, fánkkal és teával kínáltak minket.

Evés után megmásztuk a Cinege-tetőt Fürge vezetésével. Az erdőn keresztül egy jó strapás utat tettünk meg, de aztán felértünk a rétre. Ott csapatokat alkottunk és minden csapat épített magának egy kis sátrat. A lányok kint a mezőn, a fiúk bent az erdőben. Új Roland magánsátrat készített.

Kincső apukája arról is gondoskodott, hogy ne legyünk éhesek: szendvicset és vizet hozott nekünk.

A sok játék után egy még izgalmasabb játék következett: a számháború. A homlokunkra kötött kék és piros papírokon állt a számunk. A háború az erdőben zajlott, és nagyon kemény háború volt, ezt mindenki érezte.

Amikor visszatértünk Kincsőékhez, Dávid megmutatta a boksz-zsáknak, hogy ki is itt a főnök.

A játékidő sajnos nagyon gyorsan lejárt és mindenkinek búcsúzni kellett:

Viszlát, Kincső, Ágota és Kristóf! Nagyon szép emlék marad ez a nap!

lejegyezte  Székely Anita

Demeter Erika tanárnéni közös angol órát szervezett az I. , a II. és a IV. osztálynak. Mi előadtuk tavalyi angol évzáró műsorunkat, az új kis elsősök, meg a tavalyi elsős – ma már másodikos barátaink, és a saját magunk nagy örömére.

Vártuk és vártuk a közönséget…

Aztán megtelt az osztályterem…

Felsoroltunk néhány európai nyelvet, majd a tanárnéni elmondta, hogy ma azért gyűltünk össze, mert az Európai Nyelvek Napját ünnepeljük.

Ugye, látható, hogy milyen vidám kis előadás volt?!

A tanárnéni és a fiúk

… És ezt a legutolsó fényképet egy kis elsős fiú készítette rólunk!- el sem hinnénk, ha ott nem lettünk volna, de láttuk, mert ott voltunk, amint  ezen a fényképen Béni jóvoltából jól látható!

Nos, ezzel a témával néztünk szembe az első földrajzórán. A vizsgálódás a Rákóczi – lépcső aljában kezdődött:

Ez láttuk a legalsó lépcsőfokról.

A lépcső közepéről nézve kiemelkedett egy sokkéményes ház, mögötte pedig előbukkanttak a Maroson túli dombok.

A tetőről pedig lehetett látni a fél várost!  Sőt a szomszéd falvak tornyai is megmutatkoznak.

Még egy fénykép, no meg a fiúk is fényképeznek, aztán irány vissza az osztályba, hogy a leckét lejegyezzük!

Apor: Hádész és Héliosz

Krisztina: Perszephoné érkezése

Boglárka: Hádész

Ábel: Zeusz és Hádész

Anita: Perszephoné

M. Roland: Zeusz és Hádész

Lilla: Holdistennő, Földistennő, Napisten, Perszephoné

H. Roland: Hádész

Kincső: Holdisten

Áron: Zeusz

Zsuzsi: Perszephoné

Sára: Napisten

Dávid: Hádész és Zeusz

Gáspár: Zeusz

Miért múlik el a nyár?

Miért váltogatják egymást az évszakok?

Az ókori görögök PERSZEPHONÉ történetével magyarázzák meg mindezt.

Mi is ezzel a történettel indítottuk az idei Anyanyelv tanulást. Alaposan kielemeztük a történetet, és megértettük, hogy nem lehet örökké gyönyörűséges tavasz, meg nyár, hanem az ősznek, a télnek, az elmúlásnak is helye van a világban, mert így kerek ez a világ.

Zeusz is valószínűleg ezért engedte meg Hádésznek, hogy elrabolja a szépséges Perszephonét, mert ő is tudta, hogy  a szép meg a csúnya, a jó és a rossz, a világos és a sötét, a lent és a fent, a kicsi és a nagy egyformán helyet fog kapni a  mindennapjainkban.

A holnapi leckénk is ugyanezt az üzenetet küldi nektek: ” Oly szép most az a fény, mely az arcodon ég, oly erős vagy, bátor, ígéretek feszülnek benned és tervek, s már mennél – igen, mert kezdeni csodálatos;  mikor kezd, mindenki óriás – ha jönnek – mert jönnek  - az  őrlő hétköznapok, vigyázz, akkor is tartson e termő ragyogás. ” (F. Diósszilágyi Ibolya: Szeptemberi ragyogás)

Harmadik  osztály elején Emese jóvoltából elkezdődtek a néptáncórák.

Június elején aztán mindenki láthatta, hogy jártuk a felcsíki táncokat:

Fellépés előtt a lányok,                                                    meg a fiúk.

Aztán bejönnek a fiúk:  így járják a  hészát!

Közben a lányok is betekerednek…

Majd így járják a párost. Senki sem hinné el, hogy csupán  év alatt ennyit lehet fejlődni.

Nagyon ügyesek voltatok, a szüleitek, Emese meg én is (a tanci) nagyon büszkék vagyunk rátok!!!

OUTWARD BOUND tábor

elindítják…

elindul…

jön…

jön…

jön…

jön…

jön…

jön…

jön…

jön…

jön…

és jön…

és megérkezett!